A földön kívüli életről tanácskoztak az Akadémián

Az emberiség egyik nagy kérdése, hogy egyedül vagyunk-e vagy mások is élnek rajtunk kívül az univerzumban, máig megválaszolatlan.  

A tudomány és a technológia fejlődésével azonban közelebb vagyunk a rejtély megfejtéséhez, mint valaha. Kereszturi Ákos bolygókutató, az M1 - Minden tudás című műsorában kifejtette, sok olyan apró részinformáció jött össze, amiből kezd egy nagy puzzle kirajzolódni, ami körvonalazza, hogy milyen lehetősége van az életnek a Földön kívül.

Ahhoz, hogy ez a hatalmas kirakó összeálljon, van néhány alapkérdés. Például az, hogy mi a földön kívüli élet? A szóösszetétel első része könnyen definiálható, de mit tekintünk életnek?

A szakember szerint mindenképpen behatárolja a lehetőségeket, hogy csak a földi példát ismerjük, és ez alapján kell általánosítani, kitalálni egy olyan megkötést, ami az egész világegyetemre érvényes.

A földön kívüli élet keresése az elmúlt évek egyik legérdekesebb kutatási területe. A Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi konferenciát is rendezett a témában.

Almár Iván csillagász hozzátette, sok százmilliárd csillag alkotja Tejútrendszerünket, és rengeteg tejútrendszer van a mienken kívül is. Ma már tudjuk, hogy ezeknek igen nagy számban vannak bolygóik is, tehát nagy a választék. Kifejtette, a csillagász szemszögéből az érdekesség elsősorban az, hogy hol van az az égitest, mekkora, milyen messze van a csillagtól, aminek közelében tartózkodik. Elmondása szerint most tesszük meg az első lépéseket azon az úton, hogy kiválasszuk, az idegen csillagok körül azonosított bolygók közül melyek ígéretesek az élet szempontjából.

A földihez hasonló intelligens élet nagy valószínűséggel Naprendszerünkben nem létezik, az élethez szükséges alapvető építőköveket viszont nagy eséllyel meg lehet találni az univerzumban. A konferencia központi kérdése az volt, hol van az átmenet az élettelen és az élő között.

Ábrahám Péter, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója kifejtette, intézetükben a legelső lépcsőket tanulmányozzák, őket főleg a Nap érdekli, és az, hogyan jöttek létre körülötte a bolygók.

A földön kívüli és a földi élet kialakulásához sok lépcsőn át vezet az út. A csillagász, a geológus, a biológus, a vegyész, a földtudós mind hozzáteszi a saját szakterületének legújabb eredményeit a kereséshez. Kereszturi Ákos szerint a földön kívüli élet ilyen fajta kutatása valóban természettudomány, tehát megfigyel, mér, abból modelleket állít fel, azokat fejleszti, cáfolja, átalakítja és így fejlődik előre.

Olyan kutatási terület, amelyben 10-15 éven belül komoly eredmények születhetnek, csillag milliárdokon innen és túl.

Forrás: hirado.hu